Aki sohasem mondja hogy "Bezzeg az én időmben"

Már több tudóssal találkoztam, semmi nem lep meg. Az viszont furdalta az oldalamat, hogy Pléh Csaba ), neves pszichológus, akadémikus (a legfiatalabban kapta meg szakmájában ezt a címet) miért a Budapesti Műegyetemen ütötte fel főhadiszállását, ahol a technika embereit képezik. Mi köze az agynak a szerkezetekhez, csavarokhoz, huzalokhoz? Szűken prakticista bölcsész agyam e körül forgott, amíg megtaláltam a tudós  tanszékét. Természetesen a legrosszabbkor jöttem, éppen költöztek s a tudósi rendetlenségben csupán egy szép alma a titkárnő asztalán - a tudás és nem Newton almája - jelezte, itt bölcs dolgokról hallok majd.
Mit keres egy pszichológus a Műszaki Egyetemen?


- A Műszaki Egyetem vezetése felismerte a mindenütt élő törekvést, hogy az emberi megismerés vizsgálatát összekapcsolják a gépi tudás megismerésével. Az informatikusok, az idegrendszert kutató neurobiológusok és az emberi megismeréssel foglalkozó pszichológusok lényegében közös dolgot kutatnak.
Távol állnék az igazságtól, ha azt mondanám, felfogtam a dolgot, felteszem a naiv, praktikus kérdést, hogy mi ennek az egésznek a haszna.

- Aki számítógépet használ, az tudja, hogy a gépek sajátos módon, gazdaságosan tömörítve tárolják a képeket. A gépi képalkotás összefüggésbe hozható azzal, hogy mi emberek hogyan ismerünk fel egy tárgyat, legyen az számítógép vagy szék, vagy egy alma. Például, utasíthatom-e a gépet, hogy a memóriájából keressen székeket, akkor is, ha a szék képe alá nincs odaírva, hogy szék, vagyis pusztán a kép elemzése alapján.
 A macskát kergető kutya - aki mellesleg segíti a  nyelvtanulást is

- Amikor egy mondatot hallgatunk, nem kell hozzá különösebb erőfeszítés, hogy megértsük. "A kutya kergeti a macskát"-ban a kutya az alany, a macskára irányul a cselekvés, a kergetés. Amikor egy számítógépet arra késztetünk, hogy fordítson, vagy egy hosszú politikai hírből készítsen tőzsdei kivonatot, akkor azt szeretnénk elérni, hogy a gép is úgy teljesítsen, mint az ember. Híres példája ennek a vakok számára készített olvasógép. Egy másik fontzos kérdés annak elemzése, hogy hogyan kezeli az ember a jelentéseket? Ha kutyára gondol, azonnal eszébe jut az ugatás - jó lenne az ilyen jelentésen alapuló rendszer a gépnél is.
A semmiből nem lesz megértés - hasznos a jó öreg vázlat

- Kutatások bizonyították, a megértéshez fontos, hogy van-e a megértendő anyagról előzetes elképzelésünk. Például, ha a téma a Római Birodalom felbomlása, milyen szerepe volt a barbároknak, germánoknak és a birodalom belső fejlődésének. Fontos a vázlatkészítés, a lényeg kiemelése. Ezt megteheti a tankönyv, de megtehetjük magunk is, kiemelve a szervező gondolatokat, hogy mi volt a célja ennek a fejezetnek. Kivel, mikor, mi történt és miért.
Kérdezz, ha tudni akarsz - akár önmagadtól is, de ne magolj!

- Logikusan sokkal jobban tudunk visszaemlékezni a dolgokra, mintha szó szerint tanulunk, a magolásnál jobb a megértés. És természetesen fontos az érdeklődés, - ha érdekes, az a dolog, amit el akarunk sajátítani, akkor minden úgy megy, mint a karikacsapás.
Istenem, ha a suliban minden érdekes lenne. Hiszen éppen ez a baj, sokkal több a megtanulandóban az, ami nem érdekel?

- Hogyan tegyük érdekessé azt, ami látszólag borzasztóan unalmas? Próbáljuk meg valamihez kötni. Tegyünk összevetést, miben hasonlítható a Római Birodalom bukása a szovjet birodalom összeomlásához. Persze ez nem könnyű dolog, mert mi azt szeretnénk, hogy a diákok számára a tudás önmagában is jelentősséggel bírjon.
Kettős értékrend - pedig csak egy van

- Ugye ha be akarok kerülni egy csapatba, egy brancsba, akkor ahhoz, hogy befogadjanak, tudnotok kell bizonyos dolgokat, például a favorizált rocksztárok nevét, azt, hogy mi most a "király". Szóval más az iskolai értékrend, mint a mindennapi diák értékskála, s más a valós élet.


Akár hiszitek, akár nem a tanárok is tudnak segíteni

Pléh Csaba édesapja raktáros, édesanyja könyvelő volt, a tudományhoz nem sok közük volt. Viszont ott volt az iskola a tanárokkal, akik örültek ha látták az érdeklődést a komolyabb, mélyebb megismerés iránt.

- Igazából a filozófia és az irodalom érdekelt, de akkoriban csak egyfajta, a marxista filozófiát oktattak. Igy pótlékként jelentkeztem a pszichológia szakra. Aztán beleszerettem - logikus, természettudományos szemléletű.


A volt kézilabda játékos ma is sokat fut és nem ítéli el a fiatalokat - egyszerűen másképp akarnak élni

- Az természetes, hogy minden nemzedék megpróbál elhatárolódni és másképpen látni az életet. Aki húsz éves korában lázad, lehet, hogy negyvenéves korában ugyanott folytatja, ahol az apja abbahagyta.


Egy pillanatra elakadt bennem a levegő. Ez az elevenszemű, kissé őszülő szakállú férfi belém lát, s közben olyan derűsen mosolyog. Igen, ő valami olyasmit tud, amit valamennyiünknek tudnunk kellene, ha nem is akadémikusi, de legalább kisiskolás fokon: megérteni egymást és figyelni mindenre, nem engedni, hogy az olcsó, divatos dolgok elragadjanak.

- Az emberi kulturákban a megismerés általában függőleges irányú. Ez így volt az iskola előtti, a paraszti kulturában. A gyerek az apjától tanult meg szántani, a lány az anyjától kenyeret dagasztani.


Egymástól is tanulnuk - de nem mindegy, hogy mit

- Most, az internetes kultúra elterjedésével az azonos korúak egymástól is tanulnak. Ez régebben is megvolt, egymástól tanultak meg bigézni, snúrozni, án nem vonatkozott a mélyebb ismeretekre. Ma a komputer technika segítségével egymástól is megtudhatják, honnan szerezhetnek hasznos  ismereteket. Nemcsak szokásokat, rocksztárok pletykáit.  


Mindenki szeretne valami olyat tenni, hogy felfigyeljenek rá.
Kitörési lehetőségeket teremteni

- Az iskola adja meg a lehetőségeket, szak-, színjátszókörrel, énekkarral, a jövendőbeli "nagy" ÉLET kis színtereivel, hogy valaki többet akarjon, akarhasson. Szeretném, ha az iskola ablak lenne a világra.


Egy meglepő kijelentés - irigylem a fiatalokat

- Ma egy sokkal tágabb világban élnek, bármit elolvashatnak. Nekünk milyen nehéz volt például angol nyelvű szakirodalmat beszerezni Pesten. Nem volt fénymásolás, könyvtárról könyvtárra jártunk. Ma mindez az asztalon van. Persze ehhez alapvetően fontos a nyelvtudás. 

  
Börtönben él, ki nem tud nyelveket - a kitörés az Európai Unió

- Ma már semmit nem lehet csinálni nyelvismeret nélkül. Főleg most, amikor  itt állunk az Európai Unió küszöbén.
Pléh Csaba gyakorlatilag már jónéhány éve uniós tudós, tevékeny résztvevője annak a nemzetközi programnak, mely közös nevezőre szeretné hozni az emberi élet szempontjából oly fontos pszichológiát. Ahogy munkájában igyekszik közös nevezőre hozni a valóság nehezen összefűzhető részeit, amire nagy szükségünk volt, van és még lesz is