A huszadik század elején, néhány évtizedig Kolozsvár és a Korunk volt a legfontosabb szellemi központja a magyar pszichoanalitikus-társadalomtudományos kutatásoknak. A korabeli lapszámok elemzéséből nem csak az derül ki, hogyan alakult Freud recepciója Magyarországon és Erdélyben, milyen reményeket fűztek a hazai kutatók, alkotók a pszichoanalízishez, hanem az is, mit gondoltak a társadalom alakíthatóságáról, tervezhetőségéről. Kapás István a Korunk dokumentumain keresztül mutatja be, milyen kép élt a korban az egyéni lélektani problémák, és a társadalmi folyamatok összefüggéséről, mit gondoltak a neurózis szerepéről a társadalmi életben, vagy hogy mennyire látták társadalmi problémának az olyan személyes patologikus jelenségeket, mint az öngyilkosság. Az Oriold Könyvkiadó kiadványáról Pléh Csaba pszichológussal, nyelvésszel beszélgettünk.