Sürgős változtatásokat sürget és párbeszédet ajánl a kormánynak az MTA. Az EMMI szerint nyitott kapukat döngetnek.
Párbeszédet sürget a kormánnyal oktatásügyben a Magyar Tudományos Akadémia, ezúttal közgyűlési határozatban fogalmazva meg aggodalmait. „Az Akadémia közössége folyamatosan készen áll arra, hogy javaslataival segítse a kormányzat munkáját” – hangsúlyozta lapunknak Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke. AZ EMMI szerint a párbeszéd már megindult az oktatás szereplői között.
„A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára” – fogalmazott februári közleményében az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), sürgetve egyúttal a középfokú szakképzés tanterveiben a közismereti tárgyak, különösen a természettudományi tárgyak arányának növelését. A KEB a Köznevelési Törvényben lefektetett alapelvekre hivatkozott – ezek között ugyanis olyan célok szerepelnek, mint az életkori sajátságoknak megfelelő műveltség fejlesztése vagy az a passzus, miszerint a köznevelési rendszer kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.
Ezután az MTA májusi közgyűlése határozatban is megerősítette, hogy a hazai oktatási rendszer korszerűsítését a kormány egyik legfontosabb feladatának tartják. A közgyűlés két állásfoglalást fogadott el, egyet az oktatásügyről, egyet pedig a tudomány integritásának (sértetlenségének) védelméről. Pléh Csaba, a KEB elnöke, egyben a határozatok egyik indítványozója kérdésünkre elmondta: van átfedés a két nyilatkozat között, elsősorban az egyenetlen színvonalú tankönyvek vonatkozásában, tekintve, hogy tartalmi szempontból a tankönyvek nem mindig felelnek meg a tudományosság kritériumainak. „A magyar történelemmel vagy a magyar nyelvvel kapcsolatos nagyon kiélezett és tudományosan nem megalapozott nézetek egyszerre kérdőjelezik meg a tudomány integritását és jelentenek problémát többek között a középiskolás tananyagok kialakításában” – hozta fel példaként az egyetemi tanár.
Pléh Csaba emlékeztetett arra, hogy az Akadémiának a hetvenes évek óta jelentős szerepe volt a közoktatás tartalmi és módszertani formálásában. Az ezzel kapcsolatos szakmai munkát most a KEB végzi, amely részt vesz az MTA tantárgy-pedagógiai módszertani kutatásaiban, továbbá a Nat-tal, pedagógusképzéssel, digitalizált oktatással, tankönyvek tudományos tartalmaival kapcsolatos javaslatokat is kidolgoz. Miként arra az MTA elnöke is utalt több nyilatkozatában, az információs forradalom korában az oktatás gyökeres tartalmi és módszertani megújításán dolgoznak világszerte, s ennek tudományos alapját, egyben hatékonyságát mindenhol a folyamatos mérések, kutatások biztosítják.
A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.