A pandémia okozta izoláció különleges emberi helyzeteket szül. Mindannyiunk számára újdonság, melynek megértéséhez és lélektani elemzéséhez Pléh Csaba pszichológust, nyelvészt, a Közép-európai Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének tanárát hívtuk segítségül. Szó esik a „home office” ősi eredetéről, a pszichológiai kutatás jövőjéről és személyes karanténélményeiről is.
Segítene értelmezni, hogy mi történt velünk az elmúlt közel három hónapban lélektanilag?
Az ember egyszerre törekszik biztonságra, jósolható stabil körülményekre, és mint kíváncsi főemlős egyfolytában újdonságokra vadászik. Ezt úgy tudom a bezárt életmódra fordítani, hogy a bezártság könnyű elviselése aktiválja bennünk az ősi életmódbeli mintákat, ugyanakkor nagyon erősen megvan bennünk az agora iránti igény is, az, hogy ismeretlen emberekkel sajátos környezetekben találkozzunk. Nem véletlen, hogy ahogy a többlettermelés az ókori Egyiptomban vagy a görögöknél elkezdődött, azonnal hatalmas városok jöttek létre. Ez nem idegen az emberi természettől, városban új kapcsolatokat létesítünk. A fiatalok számára egészen más tényezőkben is fontos az agorahatás. Nemcsak a kognitív érdeklődés, hanem a párválasztás, csoportalakítás és kapcsolatkeresés sajátos terepe is. Ezt próbálják most digitális platformokkal imitálni, több-kevesebb sikerrel.